Tudományos pályázatok

  • GINOP 2.3.2. „Életminőség fejlesztése Kelet-Magyarországon: Táplálkozás-, teljesítménybiológia és biotechnológiai expermintális kutatások és eszközfejlesztések a humán megbetegedések megelőzésére és kezelésére (Pszich. Int, III. Belkl., ) – „ A sport pszichoszomatikus aspektusai” - Stressz pszichofiziológia, kognitív képességek – döntéshozatal, fizikai aktivitás immunmoduláló hatása, eszköz és módszertanfejlesztés
    • A kutatás célja a fizikai aktivitásnak és sporttevékenységeknek a szervezet stressz-toleranciájára, kognitív képességeire és az immunrendszer funkcióira illetve annak működésére gyakorolt hatásainak vizsgálata. A rendszeres testmozgást végző, illetve nem végző személyek bevonásával, változó fizikai terhelések mellett végezzük vizsgálatainkat. A stressz tanulmányozásában az alapvető fiziológiai változók mellett elsősorban a viselkedési paraméterekre fókuszálunk. A szívfrekvencia variabilitás (HRV) és a gasztrointesztinális motilitás (EGIG) változásainak egyidejű analízisével vizsgáljuk a szervezet stresszre adott válaszreakcióit. E mérések alkalmával a nyálminták cortisol szintjeinek meghatározásával validálni tudjuk, illetve össze tudjuk hasonlítani a stressz EGIG és a nyál cortisol értékeit. A kognitív képességekben megfigyelhető változások leírását elsősorban a figyelem, a reakcióidő, a szimultán kapacitás, valamint a döntéshozatal vizsgálatával végezzük. Vizsgálataink további célja az immunkompetens sejtek alcsoportjainak, azok funkcióinak, illetve az általuk termelt citokinek széles spektrumának meghatározása, a fizikai aktivitás következtében mutatott változások leírása.
  • GINOP 2.3.2. „Analitikai és diagnosztikai kutatási kiválósági központ az egészség és a sportteljesítmény szolgálatában” (PTE, SZTE, DE) – sportág-, poszt-, életkor-, feladatkörspecifikus teljesítménydiagnosztika
    • A kutatás célja olyan sportág, életkor és feladatkörspecifikus teljesítménydiagnosztikai rendszer kidolgozása, mely komplex módon, az összes lehetséges teljesítményt meghatározó tényezőt méri, egymással összehasonlítható módon, és alkalmas egzakt, evidencia alapú algoritmusok kialakítására. Partnereink: Debreceni Labdarúgó Akadémia, Debreceni Kosárlabda Akadémia, Debreceni Sportcentrum Sportiskola, együttműködésben: Nemzeti Kézilabda Akadémia, Rátgéber Kosárlabda Akadémia.
  • GINOP-2.3.3-15 „A rendszeres fizikai aktivitás preventív szerepe az aktív idősödés életminőséget meghatározó fiziológiai és molekuláris biológiai kutatásokat megalapozó, infrastrukturális fejlesztésekhez” (DE EK) – a rendszeres fizikai aktivitás epigenetikai szintű vizsgálata
    • Az elöregedő magyar társadalom kihívásaira az egyik – az Európai Unió által is preferált – megoldás az „aktív öregedés – nemzedékek közötti szolidaritás” (EU 2012 év; EU 2020 program). A prevenció által történő egészségmegőrzés az egyik kulcsponti eleme ennek a megoldásnak, hiszen a magyar lakosság több mint fele szív és érrendszeri betegségekben hal meg. A betegségek prevenciójában jelentős szereppel bír a rendszeres fizikai aktivitás, a táplálkozás és a gondolkodásmód (pl. stressz-helyzetek megoldása).
      Az öregedés során a szervezetet érő külső és belső terhelésekre adott válaszok, a homeosztatikus egyensúly fenntartása irányuló törekvések, nevezetesen az alkalmazkodás-adaptációs mechanizmusok képessége romlik, jelentősen befolyásolva ezzel nem csak az életkort, hanem az egészségben eltöltött évek számát is, magát az életminőséget. Azt is tudjuk, hogy ezen a helyzeten a fizikai inaktivitás – és az ennek következtében megjelenő, mozgásszegény életmódból eredő ún. életmódfüggő betegségek korábban és jelentősebb mértékben realizálódnak. Így az idősek által végzett, speciális edzés-, mozgásprogramok, a rendszeres és kontrollált fizikai aktivitás központi szerepet játszik az alkalmazkodási folyamatok, így a szervezet, terhelésekkel szembeni ellenállóképességének javításához. A fizikai aktivitás, mint primer prevenciós eszköz szerepét számos kutató, különböző aspektusokból vizsgálta, így a daganatos megbetegedések a kognitív funkciók és a központi idegrendszer degeneratív elváltozásai, a szív-keringési rendszer, valamint a csont- és izomrendszer esetében jelentős különbségek alakulhatnak ki a fizikailag aktív és inaktív, továbbá a megfelelő táplálkozására odafigyelő időskorúak között.
      A kutatási humán oldalán a fizikai aktivitás szív-keringési, kognitív (érzékelés, észlelés, gondolkodás, figyelem) idegrendszeri, mozgásszabályozási valamint mozgásbeállítódási folyamatait, valamint a fizikai és a pszichés eredetű stresszingerekre adott válaszokat, és ezek hatására kialakult coping mechanizmusokat vizsgálnánk. Ehhez időskorúak számára kontrollált, sportszakemeberek által összeállított mozgásprogramokat szervezünk. A program során végeznénk összehasonlító vizsgálatokat terheléses összetevőket, HR, BP, VO2Max, stb., kognitív és pszichomotoros válaszokat illetően.
      A tervezett molekuláris biológiai módszerekkel a fizikai aktivitás és megváltozott táplálkozás által okozott fiziológiai változások génexpressziós és epigenetikai mechanizmusait kívánjuk felderíteni. Ezeket a méréseket modellrendszerekben (drosophila, rágcsáló) kívánjuk vizsgálni, melyet később humán mérésekkel fogunk megerősíteni. Ezek a vizsgálatok kiterjednek többek között a hősokk fehérjék, a szabadgyökök elleni védőrendszerek és más (pl. DNS) javító enzimek génexpresszió változásainak felderítésére. Emellett a hatások epigenetikai szabályzására kifejtett hatását is meg kívánjuk határozni. Az alkalmazott műszerek és módszerek az egyes molekulák szintjén képesek az eltéréseket megállapítani. A kapott eredmények alátámaszthatják a fiziológiás változásokat és segítséget nyújthatnak a molekuláris szintű mechanizmusok tisztázásában.
  • EFOP – 3.6.1. „Intelligens szakosodás” (DE)
    • A sporttudományi és kapcsolódó tudományterületi képzésekben részt vevő oktatói és kutatói kör képzése, továbbképzése. A sporttudományi doktori témakiírások növelése, a doktori képzésben lévő doktoranduszok támogatása. Életmód és egészségtudományi kutatásokat megalapozó, az egészséget, mint pszicho-bio-szociális egységet, meghatározó fizikai aktivitással kapcsolatos vizsgálatok végzése. Kutatásainkkal, fejlesztéseinkkel hozzá kívánunk járulni az Irinyi Tervben megfogalmazott „Egészséggazdaság”-hoz, speciális, sporttudományi területünkkel. Különös hangsúlyt fektetve a társadalmi egészségtudatosság növelésére, illetve az életmód tanácsadásra és a diagnosztikai szolgáltatások fejlesztésére.
      A kutatói és oktatói kör fejlesztése mellett fontos célunk, egyetemen belül, egyetemek közötti, hazai és nemzetközi szinten, valamint a DE Sportstratégiájában is meghatározott, minél szélesebb körben értelmezett klaszter, vállalati és önkormányzati szférát is érintő együttműködések, szinergiák kiépítése.
      Fontosnak tartjuk a hallgatói tehetséggondozás intézményesült keretek közötti megvalósulását is, ezért önálló sporttudományi szakkollégium létrehozását tervezzük, Nyirkos István Sporttudományi Szakkollégium néven. Fejlődik, illetve gyarapodik:
      • a kutatói munkában részt vevő hallgatók száma, közülük legalább két nő
      • a sporttudományi témájú kutatásokat végző, tudományos fokozattal rendelkezők száma, közülük legalább egy nő
      • a sporttudományi képzésekben oktatók szakmai-tudományos felkészültsége, nemzetközi tapasztalata
      • a sporttudományi terület hazai és nemzetközi hálózata a felsőoktatási, a vállalati és az önkormányzati szinten
      • a sporttudományi témájú tudományos közlemények, valamint a konferenciákon való előadások száma
      • a sporttudományi kutatások lebonyolításához szükséges eszközpark állománya
      • a szükséges életmód kutatások helyszínét biztosító fitnesz centrum felszereltsége
      • az egyetem sporttudományi képzéseinek száma
      • a kutatásokhoz szükséges informatikai és szoftveres háttértámogatás
      • a szűkebb és tágabb régió a társadalmi egészségtudatossága, illetve az életmód tanácsadás és diagnosztikai szolgáltatások
      • a sporttudományi felsőoktatási tudás- és technológia transzfer
  • EFOP 3.6.2. „Sport-, rekreáció és egészséggazdaság” - GTK, SZE, PTE
    • Az utóbbi években számos, a hazai sportfogyasztási szokásokat feltáró elemzés, közlemény került napvilágra (pl. Keserű, Dénes, 2007, Paár, 2013). Némelyik a sportfogyasztási szokásokon túl, kapcsolatot talált a sport és fizikai aktivitás és lakosság egészségre gyakorolt hatása, vagy a nemzetgazdasági mutatók között is (pl. Ács és mtsai, 2011). Tudjuk, hogy a rendszeres fizikai aktivitás (tehát nem az élsportra fókuszálunk jelenleg) jelentős egészséggazdaságra gyakorolt hatással bír (Kovács és mtsai, 2015). Sajnos azt is, hogy hazánknak, a számos egymástól eltérő (KSH, Eurobarometer, stb.), de összességében negatív eredmény miatt, jelentős a lemaradása a rendszeresen fizikai aktivitást végzők számában, vállalva ennek mind egészségi, mind gazdasági hatásait is. Ezeket, azonban több ok miatt is érdemes rendszeres időközönként átgondolni.
      Miként a külső gazdasági-piaci-társadalmi környezet is folyamatosan változik, így változhat a lakosság sporttal kapcsolatos beállítódása, sportfogyasztási szokása is. Elég csak a változó bérekre, az újonnan megjelenő sportolási lehetőségekre, eszközökre és módszerekre gondolni, melyek néhány évvel ezelőtt még nem is léteztek. 
      Továbbá, jelentkeztek olyan új igények, új, jelentősnek mondható számú felhasználók, akik számára néhány évvel ezelőtt még szintén nem volt lehetőség, ld. pl. fogyatékkel élők. Vagyis új szereplők jelentek meg a korábbi kutatásokhoz képest a piacon.
      A jelenleg érvényben lévő törvényi szabályozás szigorúan meghatározza, ki, milyen feltételek mellett (infrastruktúra, kiemelten a szakképzettség, stb.) nyújthat szervezett keretek között sport-, rekreáció, wellness-szolgáltatást. ld. 157/2004-es kormányrendelet. Ezeknek a feltételeknek a megléte, illetve hiánya a kínálat oldalán nem csak minőségi, hanem jogi oldalról is hat a hazai sportfogyasztási szokásokra, a piacon lévő egészséges versenyre.
      A hazai régiók eltérő szocioökonómiai háttere miatt célszerű az egyes régiókban akár a meglévő, országos eredményeket újraértelmezni, másrészt a régiók között összehasonlító vizsgálatokat végezni. Segíteni ezzel a döntéshozókat abban, melyik régióban milyen módon, programokkal, forrásokkal, szakemberekkel, tudják támogatni a rendszeres fizikai aktivitást.
      Az egyetlen egységesen elfogadottnak tartott hazai kutatást kivéve (Ács és mtsai., 2011), nem létezik olyan egzakt, tudományosan megalapozott felmérés, mely a sportfogyasztási szokásokat, és annak az egészséggazdaságra gyakorolt hatásait vizsgálná.
      Nem, vagy alig rendelkezünk olyan hazai és nemzetközi összehasonlító elemzésekkel, melyekből kiolvasható lenne, merre tartunk. Ezt a hiányt időszerű pótolni.

Frissítés dátuma: 2018.11.20.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ