ÁLTALÁNOS TÉTELEK:
1. A sporttehetség értelmezése és fejlesztése (a tehetség és adottság fogalma, különbségei és főbb modelljei, a sporttehetségek kiválasztásának típusai és lehetőségei, a kiválasztás szerepe a versenysportban; az utánpótlás-neveléshez kapcsolódó ösztöndíjak és sportprogramok)
2. A sport mint nevelési színtér. A nevelés, oktatás és képzés fogalma, a sport értékei és személyiségformáló szerepe. Az edző pedagógiai kompetenciái és a hatékony edzői személyiség jellemzői.
3. A nevelési módszerek az edzői munkában (a nevelési módszerek fogalma és csoportosítása; a direkt és indirekt nevelési módszerek alkalmazása és életkori sajátosságai; az értékelés, a dicséret, a jutalmazás és a büntetés pedagógiai szerepe; a sportolók motiválásának lehetőségei és módszerei)
4. A rehabilitáció fogalma, típusai. Az edző szerepe a rehabilitációs teamben. A sportsérülések típusai, definíciója, a prevenció szintjei, jelentősége.
5. A mozgásterjedelem fogalma, típusai és az azt befolyásoló tényezők.
Az inaktivitás és az immobilizációs szindróma jellemzői, élettani hatásai, prevenciója.
6. A fizioterápia definíciója, alkategóriái. Fizikoterápiás eljárások alkalmazási lehetőségei a rehabilitációban.
7. A sportorvosi vizsgálat célja, elemei, jelentősége. Kiegészítő speciális szakorvosi vizsgálatok.
8. A regeneráció szerepe az edzésfolyamatban (A regeneráció fogalma és élettani alapjai; az aktív és passzív pihenés; az alvás, a táplálkozás és a folyadékpótlás jelentősége; a túlterhelés és a túledzettség kockázata; a regeneráció ellenőrzésének lehetőségei.)
9. A sportedzés tervezése és periodizációja (Az edzéstervezés célja és szintjei; a makrociklus, mezociklus és mikrociklus fogalma; az edzésévad felépítése; az edzésterhelés és a regeneráció tervezése; a felkészülési, verseny- és átmeneti időszak jellemzői.)
10. A kondicionális képességek fejlesztése (Az erő, a gyorsaság és az állóképesség fogalma, típusai és fejlesztési lehetőségei; az alkalmazott edzésmódszerek és terhelési paraméterek; az életkor, az edzettségi állapot és a sportági sajátosságok figyelembevétele.
11. Az edzésterhelés és összetevői (A terhelés fogalma, külső és belső terhelés; az intenzitás, a terjedelem, az időtartam, a sűrűség és a pihenőidő értelmezése; a terhelés és a teljesítmény összefüggései; a terhelés szabályozásának lehetőségei.
12. A koordinációs képességek fejlesztése (A koordinációs képességek fogalma és főbb típusai; a mozgáskoordináció fejlesztésének módszerei; a koordináció és a technikai képzettség kapcsolata; az életkori sajátosságok figyelembevétele.)
13. A sportteljesítmény ellenőrzése és értékelése (Az edzésellenőrzés és a teljesítménydiagnosztika célja; a teljesítménymérés főbb módszerei; a tesztek kiválasztásának szempontjai; az eredmények értelmezése és felhasználása az edzéstervezésben.)
14. A mozgástanulás, mozgáskészségek rendszere, az oktatás folyamata, szerkezete, didaktikai modell alapján( ismeretszerzés, és alkalmazás fázisa, a fázisok jellemzői, és oktatási módszerei)
15. A sportpszichológia főbb fogalmainak definitív magyarázata és esettanulmány bemutatása saját sportágból: mentális keménység, optimális arousal, kognitív képességek, versenyzői alkatok, csapatot összetartó erő, csapattá válás szakaszai.
16. A sportban működő hazai és nemzetközi szervezetek típusai és működésük (állami, civil és üzleti szervezetek) A sportági szövetségek szerepe, feladatai és működése (a sport működésének szervezeti keretei; a hazai és nemzetközi sportirányítás főbb szervezetei a saját sportágban).
17. Az amatőr és a hivatásos sportolók jogállása, jogai és kötelezettségei, valamint szerződéses jogviszonyaik szabályozása a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatályos rendelkezései alapján.
18. A sporttehetség értelmezése és fejlesztése (a tehetség fogalma és főbb modelljei, különös tekintettel Renzulli és Czeizel modelljére; a sporttehetségek kiválasztásának típusai és lehetőségei, a kiválasztás szerepe a versenysportban; az utánpótlás-neveléshez kapcsolódó ösztöndíjak és sportprogramok)
19. A gimnasztika szerepe és alkalmazása az edzői munkában (a gimnasztika célja és szerepe az edzésfolyamatban; a gimnasztika eszközrendszere és alkalmazási lehetőségei a választott sportágban
20. A bemelegítés és a levezetés szerepe (A bemelegítés célja, élettani hatásai és felépítése; az általános és speciális bemelegítés; a levezetés célja és módszerei; az alkalmazás sportági és terhelésspecifikus szempontjai.)
SPORTÁGI TÉTELEK:
ÚSZÁS:
1. Az úszás története, fejlődése és nemzetközi szervezetrendszere. Az úszás biomechanikai alapjai.
2. Az úszás versenyszámai és versenyszabályai. Úszóverseny szervezése.
3. A gyorsúszás története, technikája és oktatásmódszertana.
4. A hátúszás története, technikája és oktatásmódszertana.
5. A mellúszás története, technikája és oktatásmódszertana.
6. A pillangóúszás története, technikája és oktatásmódszertana.
7. A vízhez szoktatás és annak oktatásmódszertana, az úszásoktatás pedagógiai alapjai.
8. Az úszóedzés tervezése és periodizációja.
9. Az utánpótlás-nevelés és tehetséggondozás az úszásban.
10. A kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése úszásban.
KÉZILABDA:
1. A kézilabda sportág történeti gyökerei és a magyar kézilabdázás fejlődéstörténete
• Az ókori és középkori labdajáték-előzmények, valamint az újkori testnevelési rendszerek szerepe a kézilabda kialakulásában.
• A nagypályás kézilabda megjelenése (1917) és a hazena hazahozatala (Cséfai Sándor, 1927).
• A magyar kézilabdázás kiemelkedő nemzetközi sikerei (világbajnoki címek, olimpiai és Európa bajnoki érmek, BEK-, KEK-, EHF-, BL-győzelmek) és a sportág hazai intézményesülése.
2. A játéktér, a felszerelések és a mérkőzés jegyzőkönyvvezetésének szabályai
• A hivatalos játéktér méretei, vonalrendszere és a kapu paraméterei
• A labdák méret- és súlycsoportjai a különböző korosztályokban.
• A játéktéren tartózkodó résztvevők, a kispadon ülő stáb feladatai, valamint a hivatalos mérkőzés-jegyzőkönyv vezetésének szabályai.
3. Támadástechnikai alapelemek: Labdafogás, átadások és cselezési rendszerek és oktatásmódszertana
• A felső és alsó labdafogás, valamint az egy- és kétkezes átadási technikák (vállmagas, pattintott, test mögötti stb.).
• A cselezés elmélete: irány-, sebesség- és ritmusváltás.
• Labda nélküli (átadási-, lövő-, indulócselszerű) és labdás (leütés előtti és utáni) cselek fajtái.
4. Kapuralövések és az elzárások alkalmazása a támadásban és oktatásmódszertana
• Talajról távoli, közép-távoli zónából végrehajtott lövések kitámasztásból, futás közben, illetve közeli zónából bedőléssel, valamint a felugrásos lövések.
• A közeli zóna lövései: beugrásos, bevetődéses lövések, valamint a szélső pozícióból indított kanyarított, ívelt megoldások.
• Az elzárások célja, fajtái testrészek (mellel, oldallal, háttal) és térbeli helyzet szerint.
5. Védekezéstechnikai elemek: Sáncolás, ütközés és megállítás és oktatásmódszertana
• A sáncolás végrehajtása talajon vagy levegőben, egyéni és csoportos formában (egykezes és kétkezes sáncok különböző zónákban).
• Az ütközés célja, formái (1-1, 2-1, 3-1 elleni) és szabályos fizikai eszközei (ütés, tolás, fogás).
• A védő helyezkedése és feladata a támadó megállításában.
6. Páros és hármas kapcsolatok, valamint a támadójáték taktikai rendszerei
• Páros kapcsolatok a támadásban: szomszédos (átlövő–szélső, átlövő–irányító, beálló-kapcsolatok) és távoli kapcsolatok koordinációja.
• Az 1-1, 2-2 és 3-3 elleni küzdelem taktikai megvalósítása.
• Támadás rendezett és rendezetlen védelem ellen: helytartásos, befutásos, helycserés elemek, „húzás”, valamint gyors középkezdés.
7. Védekezési rendszerek elmélete és gyakorlata
• Területvédekezések: a zárt (6:0) és a nyitott (5:1, 4:2, 3:3, 3:2:1) rendszerek sajátosságai, előnyei és hátrányai.
• Emberfogásos védekezések (szoros, laza, gólveszélyes területen, félpályás és egészpályás).
• Vegyes védekezési formák (5+1, 1+5, 4+2, 2+4, 3+3).
8. Kapustechnika és kapustaktika
• A kapusok védési stílusai: alapstílusok, a különböző nemzetközi kapusiskolák jellemzői.
• Alaphelyzet és helyezkedés (mélységi, oldalirányú, magassági, időbeni).
• Védéstechnikai elemek távoli, közép-távoli, közeli és szélső lövésekkel szemben (kitöréses, kicsúszásos védések) és a kapus támadójátéka.
9. Biológiai alapok, mozgástanulás és az utánpótlás-nevelés elmélete
• Gyermek- és ifjúsági korosztályok biológiai sajátosságai: növekedési csúcs (PHV), biológiai érés, szenzitív időszakok.
• A Meinel-féle 3 fázisú mozgástanulási modell (durva koordináció, finom koordináció, megszilárdulás).
• Az MKSZ kiemelt és régiós bajnokságainak rendszere az utánpótlásban.
10. A nemzetközi és a hazai utánpótlás-nevelési koncepciók összehasonlítása
• Az európai országok képzési modelljei, a kézilabdázás iskolájának sajátosságai – norvég, dán, német, francia, spanyol, délszláv minták alapján
• A magyar kézilabda utánpótlás képzés elvei 6 – 12 éves kor között
• A magyar kézilabda utánpótlás képzés elvei 12 – 18 éves kor között
KOSÁRLABDA:
1. Edzői filozófia, nevelés és vezetés
• Mutassa be saját edzői filozófiáját!
• Hogyan kapcsolja össze a kosárlabda szakmai oktatását a játékosok személyiségfejlesztésével, nevelésével és a csapat eredményességével?
• Ismertesse vezetési stílusát, kommunikációs elveit, motivációs módszereit és konfliktuskezelési gyakorlatát!
• Hogyan változtatná meg edzői magatartását különböző életkorú, képességű és személyiségű sportolók esetében?
Gyakorlati kiegészítés
mutasson be egy konfliktushelyzetet, és indokolja meg a választott beavatkozást.
2. Technikai képzés és a mozgástanulás
• Mutassa be a kosárlabda alapvető támadó- és védekező technikai elemeinek tanítását!
• Hogyan építene fel egy technikai képzési folyamatot a mozgás megismerésétől a stabil végrehajtáson át a mérkőzéshelyzetben történő alkalmazásig?
• Ismertesse a koordináció, az észlelés, a döntéshozatal, a visszajelzés és a hibajavítás szerepét!
Gyakorlati kiegészítés
egy választott technikai elemhez mutasson be három egymásra épülő gyakorlatot, és indokolja a továbblépés feltételeit.
3. Támadójáték és a taktikai döntéshozatal
• Ismertesse a korszerű támadójáték alapelveit az egyéni döntésektől a csapat támadórendszeréig!
• Hogyan tanítaná meg a játékosoknak a megfelelő helyezkedést, a spacinget, a labda nélküli mozgást, az előnyteremtést és az előny kihasználását?
• Mutassa be, hogyan kapcsolódik össze a technikai végrehajtás a taktikai helyzetfelismeréssel és a döntéshozatallal!
Gyakorlati kiegészítés
elemezzen egy 3:3 vagy 5:5 helyzetet, és mutassa be, milyen támadó döntések válaszolhatnak a védelem reakcióira.
4. Védekezés, csapattaktika és stratégia
• Mutassa be a kosárlabda egyéni és csapatvédekezésének alapelveit, valamint a védekezési stratégia kialakítását!
• Hogyan építene fel olyan védekezési rendszert, amely illeszkedik a saját csapat képességeihez, és választ ad az ellenfél támadójátékára?
• Indokolja döntéseit a játékosok képességei, a mérkőzéshelyzet és az eredmény függvényében!
Gyakorlati kiegészítés
válasszon védekezési stratégiát egy elképzelt ellenfél ellen, nevezzen meg két kockázatot, és mutassa be a szükséges korrekciót.
5. Edzéstervezés és hosszú távú játékosfejlesztés
• Mutassa be a hosszú távú játékosfejlesztés és a kosárlabda-edzéstervezés rendszerét!
• Hogyan építene fel éves, havi, heti és napi tervet úgy, hogy az edzéscélok, a technikai-taktikai tartalom, a kondicionális fejlesztés, a terhelés és az értékelés összhangban legyenek?
• Milyen különbségeket alkalmazna az utánpótláskorú és a felnőtt játékosok tervezésében?
Gyakorlati kiegészítés
készítsen hétnapos edzésprogramot egy választott korosztálynak, jelölje a fő célokat és a terhelés jellegét, majd indokolja a program felépítését.
6. Kondicionális képességek, koordináció és sportegészség
• Hogyan tervezi meg a kosárlabdázók kondicionális és koordinációs képességeinek fejlesztését a sportág követelményei és a játékosok életkori sajátosságai alapján?
• Ismertesse, hogyan integrálná a fizikai felkészítést a kosárlabdaedzésekbe, miként ellenőrizné a terhelés hatását, és hogyan csökkentené a sérülésveszélyt!
Gyakorlati kiegészítés
állítson össze 20 perces, kosárlabdára specifikus kondicionális blokkot, és indokolja célját, terhelését, pihenőit és biztonsági szempontjait.
7. Sportpszichológia, motiváció és döntéshozatal
• Mutassa be, hogyan befolyásolja a sportolók pszichológiai állapota a tanulást, a teljesítményt és a csapat működését!
• Milyen módszerekkel fejlesztené a figyelmet, a döntéshozatalt, az önbizalmat és a stresszkezelést?
• Hogyan kezelné a hibázástól való félelmet, a motiváció csökkenését, a konfliktusokat és a mérkőzéshelyzetben jelentkező teljesítményszorongást?
Gyakorlati kiegészítés
elemezze egy edzésen jól, mérkőzésen gyengén teljesítő játékos esetét; adjon legalább három lehetséges magyarázatot és beavatkozási tervet.
8. Mérkőzésstratégia, versenyfelkészítés és edzői döntések
• Hogyan készítene fel egy csapatot egy konkrét ellenfél elleni mérkőzésre?
• Mutassa be az ellenfél feltérképezésétől a mérkőzésterv kialakításán át a mérkőzés közbeni döntésekig és az utólagos értékelésig tartó folyamatot!
• Milyen információk alapján változtatna a taktikán, a rotáción, a védekezésen vagy az időgazdálkodáson?
Gyakorlati kiegészítés
egy fiktív mérkőzésstatisztika és ellenfélprofil alapján jelöljön ki három célt, egy támadó és egy védekező prioritást, majd indokoljon meg egy félidei taktikai változtatást.
9. Analitikai gondolkodás, teljesítményértékelés és játékosfejlesztés
• Hogyan használható a mérkőzésstatisztika, a videóelemzés és a strukturált edzésmegfigyelés a csapat és az egyes játékosok teljesítményének fejlesztésére?
• Mutassa be az adatgyűjtéstől a szakmai következtetésen át a fejlesztési terv kialakításáig tartó folyamatot!
• Hogyan különítené el a ténylegesen alátámasztott következtetéseket a puszta benyomásoktól?
Gyakorlati kiegészítés
elemezzen két fejlesztendő területet egy választott játékosnál, jelöljön ki mérhető célt, és mondja el, milyen adatokat gyűjtene a fejlődés igazolásához.
10. Komplex edzői eset: a szakmai rendszer kialakítása és önértékelése
• Tegyük fel, hogy vezetőedzőként átvesz egy U16-os vagy U18-as csapatot, amelynek eredményei elmaradnak a várakozásoktól, a játékosok képességei eltérőek, a csapaton belüli együttműködés gyenge, és a támadó-védekező játék sem kellően hatékony. Mutassa be, hogyan mérné fel a helyzetet, és hogyan alakítana ki teljes, egymással összhangban működő szakmai rendszert a következő három hónapra!
Gyakorlati kiegészítés
készítsen három hónapos fejlesztési vázlatot, három mérhető csapatcélt és két egyéni fejlesztési célt; ismertesse az értékelés gyakoriságát és adatforrásait.
LABDARÚGÁS:
1. A labdarúgó sportág nemzetközi és hazai története, hazai érdekeltségű jelentősebb nemzetközi eredményei, nagy edző és játékos egyéniségek.
2. Ismertesse az U6 - U11-es korosztályok képzésének módszertani alapjait, céljait kiemelt feladatait példákon keresztül.
3. Ismertesse az U12 - U15-ös korosztályokképzésének módszertani alapjait, céljait kiemelt feladatait példákon keresztül.
4. Ismertesse az U16 - U19-es korosztályokképzésének módszertani alapjait, céljait kiemelt feladatait példákon keresztül.
5. A motorikus képességek fejlesztésének szenzitív időszakai, valamint a képességfejlesztés céljai és főbb feladatai a labdarúgó-utánpótlásképzés különböző korosztályaiban.
6. A labdarúgás játékfázisainak jellemzői, az egyes játékfázisokban érvényesülő alapelvek és azok gyakorlati alkalmazása.
7. Az ifjúsági korosztályból a felnőtt labdarúgásba történő átmenet sajátosságai, nehézségei és problémái, valamint a sikeres beilleszkedést elősegítő szakmai és pedagógiai feladatok.
8. A technikai-taktikai képzés céljai, feladatai és fejlesztési lehetőségei a labdarúgásban, különös tekintettel a korosztályos sajátosságokra és az alkalmazott edzésmódszerekre.
9. Az edzésperiodizáció fogalma, alapelvei és főbb típusai, valamint azok alkalmazási lehetőségei a labdarúgás edzés- és versenytervezési folyamatában.
10. Az éves edzésterv készítésének alapelvei, szempontjai és módszertana a labdarúgásban, különös tekintettel a felkészülési, verseny- és átmeneti időszakok tervezésére.
JUDO:
1. Előkészítő és rávezető gyakorlatok jelentősége, mozgásanyaga a judo oktatásban.
2. Az eséstechnikák oktatásának módszerei. Páros és csoportos küzdőjátékok, küzdőfeladatok a judo korosztályos edzésein.
3. A judo mozgásrendszere, a technikák csoportosítása. Rendszerezze a judoban alkalmazott technikai elemeket, az oktatás egymásra épülésének szempontjából. Válasszon egy technikai elemet (nage waza), amely oktatásának folyamatát elemzi a kezdeti mozgástanulástól, egészen a magas szintű alkalmazásig.
4. A dobástechnikák oktatásának módszerei (didaktikai, pszichológiai, biomechanikai szempontok). Hibajavítás az oktatásban.
5. A földharc technikák oktatása korosztályos judoversenyzőknek.
6. A korosztályos judóversenyzők képességfejlesztésének kérdései, a fejlesztés szenzibilis fázisai, különös tekintettel a koordinációs képességek fejlesztésének módszereire a judoban.
7. A korosztályos judo versenyzők képességfejlesztésének kérdései, a fejlesztés érzékeny életkori szakaszai. Az erő, a gyorsaság és az állóképesség általános alapjai és speciális módszerei a judoban
8. Testsúlyszabályozás, és teljesítményfokozás lehetőségei a judoban
9. A judo szabályai, versenyrendszere valamint ezek változásai és hatása a versenyzők felkészítésére a 2008 -as (Peking) olimpia után.
10. A taktika oktatásának lehetőségei és módszerei a judoban.