GINOP_2.3.3-15-2016-00022

„A rendszeres fizikai aktivitás preventív szerepe az aktív idősödés életminőséget meghatározó fiziológiai és molekuláris biológiai kutatásokat megalapozó, infrastrukturális fejlesztésekhez” (DE EK) – a rendszeres fizikai aktivitás epigenetikai szintű vizsgálata

Az elöregedő magyar társadalom kihívásaira az egyik – az Európai Unió által is preferált – megoldás az „aktív öregedés – nemzedékek közötti szolidaritás” (EU 2012 év; EU 2020 program). A prevenció által történő egészségmegőrzés az egyik kulcsponti eleme ennek a megoldásnak, hiszen a magyar lakosság több mint fele szív és érrendszeri betegségekben hal meg. A betegségek prevenciójában jelentős szereppel bír a rendszeres fizikai aktivitás, a táplálkozás és a gondolkodásmód (pl. stressz-helyzetek megoldása).
Az öregedés során a szervezetet érő külső és belső terhelésekre adott válaszok, a homeosztatikus egyensúly fenntartása irányuló törekvések, nevezetesen az alkalmazkodás-adaptációs mechanizmusok képessége romlik, jelentősen befolyásolva ezzel nem csak az életkort, hanem az egészségben eltöltött évek számát is, magát az életminőséget. Azt is tudjuk, hogy ezen a helyzeten a fizikai inaktivitás – és az ennek következtében megjelenő, mozgásszegény életmódból eredő ún. életmódfüggő betegségek korábban és jelentősebb mértékben realizálódnak. Így az idősek által végzett, speciális edzés-, mozgásprogramok, a rendszeres és kontrollált fizikai aktivitás központi szerepet játszik az alkalmazkodási folyamatok, így a szervezet, terhelésekkel szembeni ellenállóképességének javításához. A fizikai aktivitás, mint primer prevenciós eszköz szerepét számos kutató, különböző aspektusokból vizsgálta, így a daganatos megbetegedések a kognitív funkciók és a központi idegrendszer degeneratív elváltozásai, a szív-keringési rendszer, valamint a csont- és izomrendszer esetében jelentős különbségek alakulhatnak ki a fizikailag aktív és inaktív, továbbá a megfelelő táplálkozására odafigyelő időskorúak között.
A kutatási humán oldalán a fizikai aktivitás szív-keringési, kognitív (érzékelés, észlelés, gondolkodás, figyelem) idegrendszeri, mozgásszabályozási valamint mozgásbeállítódási folyamatait, valamint a fizikai és a pszichés eredetű stresszingerekre adott válaszokat, és ezek hatására kialakult coping mechanizmusokat vizsgálnánk. Ehhez időskorúak számára kontrollált, sportszakemeberek által összeállított mozgásprogramokat szervezünk. A program során végeznénk összehasonlító vizsgálatokat terheléses összetevőket, HR, BP, VO2Max, stb., kognitív és pszichomotoros válaszokat illetően.
A tervezett molekuláris biológiai módszerekkel a fizikai aktivitás és megváltozott táplálkozás által okozott fiziológiai változások génexpressziós és epigenetikai mechanizmusait kívánjuk felderíteni. Ezeket a méréseket modellrendszerekben (drosophila, rágcsáló) kívánjuk vizsgálni, melyet később humán mérésekkel fogunk megerősíteni. Ezek a vizsgálatok kiterjednek többek között a hősokk fehérjék, a szabadgyökök elleni védőrendszerek és más (pl. DNS) javító enzimek génexpresszió változásainak felderítésére. Emellett a hatások epigenetikai szabályzására kifejtett hatását is meg kívánjuk határozni. Az alkalmazott műszerek és módszerek az egyes molekulák szintjén képesek az eltéréseket megállapítani. A kapott eredmények alátámaszthatják a fiziológiás változásokat és segítséget nyújthatnak a molekuláris szintű mechanizmusok tisztázásában.

Legutóbbi frissítés: 2023. 02. 16. 12:41